Hitrendszerünk alapjai: A belénk táplált szükségletek

Tudományos orvosi kutatások eredményeként megállapították a szakemberek, hogy mindannyiunkat 6 emberi szükséglet irányít. 4 esszenciális szükséglet és 2 spirituális szükséglet. Amikor csapatunk tagjai megismerkedtek ezzel az információval, megdöbbenten tapasztaltuk, hogy mennyire ezek alapján hozunk döntéseket. Valójában itt is egy belénk táplált programról van szó, azonban ezen szükségletek megléte bármilyen környezetben felnövő embert érint, csak természetesen más-más szinten.

Ezen szükségletek az alábbiak:

1. bizonyosság
2. változatosság/bizonytalanság
3. fontosság
4. szeretet/kapcsolatok
–
5. növekedés
6. hozzájárulás

Ennyi. Most, hogy ezt leírtuk, bizonyára óriási felismerést okozott számodra és most már tudod is, hogy hogyan kell használni ezt az értékes infót. Úgyhogy megyünk is a dolgunkra… :) Na jó, segítünk. “OTP részvényt kell venni!” Na jó, de mikor!? :-))) “Ugye milyen fontos a bizonyosság?”

Van egy másik példánk is: Szerencsések vagyunk, hogy a szörnyű és veszélyes madárinfluenza ellen az ország vezetői mindent megtettek, hogy megvédjenek minket. Amióta kifizettük az oltóanyagot az adóforintjainkból, egy szó sem esik a madárinfluenzáról a médiában. Hirtelen minden megoldódott. :) A tény az, hogy egyszerű influenzában többen meghalnak, mint madárinfluenzában. Ha egyáltalán volt ilyen. De a bizonyosságunkat (hogy megvédenek) kielégítették, így örömmel értettünk egyet az oltóanyag beszerzésével.

A tény az, hogy életünket és döntéseinket 2 ellentétes érzés által vezérelve irányítja a tudatalattink: vagy az öröm megszerzése, vagy a fájdalom elkerülése miatt hozunk döntést bármivel kapcsolatban. Vagy ez, vagy az. És ezt azok is tudják, akik az életünket helyettünk írják.

A következőkben kibontjuk, hogy az egyes emberi szükségletek micsodák, majd példákkal is illusztráljuk, hogy hogyan jelennek meg ezek életünkben:

Az első alapvető szükségletünk a bizonyosság szükséglete.

Bizonyosság abban, hogy az állam jót akar, az iskola igazi értékekre nevel, az egyház hitvilága minden esetben az ember épülését szolgálja, vagy akár olyan “banális” dolgok, minthogy a barátaim nem vernek át, a párom hűséges és tudom, mi az életem célja, mert megismertem a világot olyannak, amilyen az teljes valójában minden igazságával létezik számomra. Ha a bizonyosságunk meginog, félni kezdünk és az nem jó. “A tej élet erő egészég!” VAGY NEM. Pedig ezt verték belénk. Az oltások megszabadították az emberiséget a gyilkos, puszító betegségektől! VAGY NEM. Persze sokat segítettek, ez tény, azonban azt kijelenteni, hogy csak hasznunkra váltak, az már nem annyira egyértelmű.

Ha az embert a bizonyosságából kirángatják, automatikusan tilatkozni kezd az “irányító központ”. Valójában azért tiltakozunk ilyenkor, mert arra várunk, hogy meggyőzzenek minket egy általunk idegennek tűnő paradigmáról. (Pl. amikor egy értékesítő el akar adni valamit, akkor is ezt használja ki és meggyőzi a vevőt, ha jól betanulta a leckét.) Eme szükséglet kiegyensúlyozott kielégítésének elsőszámú követelménye a nyitottság és annak elfogadása, hogy a világképed örökké változhat, hiszen a nevében is benne van, hogy csak egy KÉP. (Muhammad Ali mondta egyszer: “Ha 50 évesen is ugyanazt gondolod a világról, mint 20 évesen, akkor 30 évet elpazaroltál az életedből!”)

A második szükségletünk a változatosság, vagy bizonytalanság.

Az állandóság unalmas, ha minden kiszámítható, értelmét veszti az ismeretlen csodája. Ha minden reggel bekopogna valaki és hozna neked 1 millió forintot, egy jó ideig – talán – boldognak éreznéd magad. Egy idő után azonban vagy keveselnéd ezt a pénzt, vagy azon tűnődnél, hogy mit kezdjél vele. Megjelenne benned a változatosság igénye, hogy legyen végre egy kicsit más. Sok kapcsolatot tesz tönkre az állandóság (változatosság hiánya) és a mai világunkban is azért nem 20 évre horgonyoznak már le emberek egy-egy munkahelyen, mert a változatosság iránti igényüket gyakrabban ki akarják elégíteni. Egy utazás alkalmával is felcsigáz az ismeretlen (és jó értelembe véve bizonytalan) jövő, továbbá filmeket is azért nézünk, mert változatosságot akarunk (és addig se az életünk célján kell gondolkodni… :)).

Eme igényünket elsősorban a kereskedelemben használják ki egyébként (mindenhol), ahol is fantasztikus reklámokkal elmagyarázzák nekünk, hogy mi az a nélkülözhetetlen kellék amelyre valódi boldogságunk eléréséhez – az esetek jelentős többségében – valójában semmi szükségünk nincs. A változatosság mindenesetre elengedhetetlen a fejlődéshez, így jó ötlet volt belénk tenni ezt a chip-et. :)

A harmadik emberi szükségletünk a fontosság szükséglete.

Ez minden ember életében megjelenik, gyermekkorban különösen. Az én tudat (EGO) kialakulása előtt ösztönös lényként minden emberi szükséglet iránti igényünk kielégítését követeljük, egy szülő számára pl. azonban ez a 3. szükséglet az, ami azonnal látszik. A gyerek sír, mert figyelmet akar. Ő fontos! :) Aztán a párkapcsolatokban is elővillan időről-időre a fontosság, amikor pl. a férfi elvárja, hogy asszonya vacsorával várja, vagy amikor a nő alkalmakkor kényeztetésre, bókra vágyik. Mindenki érezni akarja továbbá, hogy az ő személye és véleménye milyen fontos, ami leginkább egy vita alkalmával kerül napvilágra. (Főleg amikor leordítjuk a másikat, hogy nekünk van igazunk! Ebben az esetben már a bizonyosságunkat is meg akarjuk erősíteni azonban.) Ebbe a kérdéskörbe tartozik a nagyotmondás művészete is, melyben a szembenálló felek egymást akarják meggyőzni arról, hogy nekik sokkal jobb / sokkal rosszabb a helyzetük. (Ez a Magyarországon tipikus “az semmi…” szindróma.) A fontosság igényének megtorpedózását a hölgyek esetében pl. a feminizmus és az emancipáció propagálásával segítették elő (ugye régen a nők nem dolgoztak és így adót sem fizettek, elég volt arra hatni egy kicsit, hogy “valósítsák meg önmagukat”, máris engedelmes adófizetőkké váltak), valamint az individualizmus terjesztése adott táptalajt eme szükséglet kielégítésére. Való igaz, nincs még egy olyan ember a világon, mint én. :) Legalábbis saját magam számára.

Összefoglalva azonban megállapíthatjuk, hogy mindenki fontosnak akarja magát érezni, ezért ha harmonikus emberi kapcsolatokra vágyunk, érdemes ezt szem előtt tartani.

A negyedik alapvető emberi szükséglet a szeretet / kapcsolat szükséglete.

Az ember gyakorlatilag bármit hajlandó megtenni azért, hogy szeressék és elfogadják. Ha ezt nem kapja meg, akkor sokszor a fontosság lép előtérbe. (Lásd diktátorok). A szeretetre, figyelemre mindenkinek igénye van és arra is, hogy a kapcsolataiban megbecsüljék. Talán lehet azt mondani, hogy ez az egyik legfontosabb szükséglet a bizonyosság mellett ugyanis e nélkül állandóan menekülünk és változatossággal (lásd amerikai celeb világ állandó partnercserélgetése) vagy fontossággal (lásd Paris Hilton felteszi a netre szexvideóját) pótoljuk be azt, ami hiányzik. Ennek persze az is oka, hogy mások életét éljük az ő céljaikkal de erről majd egy külön bejegyzést írunk a blogba.

A szeretet az egyik központi elem, melynek hiánya lelki aberrációt és komoly személyiségproblémákat okoz. Nyisd ki a szíved és szeress! Ez neked jó!

Az alapvetőnek tartott 4 szükségletből 3 együttes megléte vezet függőséghez. Ez a pszichológia van a drogok, az alkohol és a szex mögött is. Meggyőződésünk azonban, hogy olyan cselekedetek esetén is el lehet ezt a függőséget érni, mely a növekedést, tudatosodást és a felelősségvállalást illeti. Az alapvető szükségletek minden döntésünk mögött megbújnak és érdemes tudatában lenni annak, hogy mit miért teszünk. Tedd fel magadnak a kérdést: Ezt most melyik szükségletem kielégítése miatt tettem így? (Érdekes megfigyelést fogsz tapasztalni és egyre tudatosabbá fogsz válni a cselekedeteidben!)

Amennyiben az ember tisztába kerül azzal, hogy az ő saját cselekedeteit és kapcsolatait milyen szükségletek kielégítése mentén alakítja, sokkal tudatosabban és őszintébben élhetjük az életünket. Nem is beszélve az emberek, a társadalmunk és a mindannyiunkat irányító főbb filozófiai áramlatok megértéséről.

Az emberi szükségletek 5. és 6. “darabja” már nem “alapvető” hanem spirituális eredetű, ugyanis ez már nem minden emberben jelenik meg, csak azokban, akik a közismert Maslow-féle szükséglethierarchiának is a felsőbb szintjeinél járnak. Fontosnak tartjuk nem összekeverni a két “skálázási” rendszert, mert Abraham Maslow teljesen máshonnan közelítette meg a témát.

Az ötödik szükséglet a növekedés szükséglete.

Az életben nincsen valódi állandóság, vagy növekedünk, vagy szépen lassan meghalunk. Mindig, minden változik és ha értelmet akarunk adni az életünknek, nekünk is fejlődnünk kell. Legyen az egy új recept, új könyv bölcsessége, vagy materiális szempontból akármilyen – egyre szofisztikáltabb tárgy – többet akarunk, mint amennyivel korábban rendelkeztünk. Ez a szükséglet persze elsősorban a lelki fejlődés okozta növekedésre vonatkozik, ugyanis fenntartható elégedettséget többnyire csak az okozhat, ha az ember közelebb kerül élete céljának felfedezéséhez. Ebben az is benne van, hogy a munkánk területén egyre képzettebbek leszünk vagy a kapcsolatainkban együtt növekszünk a párunkkal, barátainkkal. Barátságokat és kapcsolatokat tud szétszakítani az együttes növekedés hiánya, mivel egy idő után nem egy nyelvet beszélsz a másikkal, s ez sehogyan sem vezet jóra.

Minden amivel az életünk során rendelkezünk, csak “bérbe vesszük”, használatba kapjuk. (Batyus halott nem nagyon van…). Még a testünket is bérbe kapjuk, ha hiszel a túlvilágban, ha nem. (Ugye nem azt mondjuk, hogy ÉN test, hanem azt, hogy a testEM, kezEM, lábAM, csupa birtokviszonyt kifejező szó.) A növekedés alternatívája a halál, minden szinten. Ezért nagyon fontos, hogy legyenek lelki céljaink is a matériákon túl, mert amikor eljön a “vendégség” (földi lét) vége, visszatekintve nagyon szomorú tud lenni, ha csak anyagi javakat gyűjtögetett az ember.

A hatodik szükséglet a hozzájárulás, adakozás szükséglete.

Azok az emberek, akik sikeresek az élet saját maguk által választott területén, a személyes szükségleteik megvalósulásán túl másoknak is adni akarnak a sikerből, értékes információból. (Sokan ezt a személyes célok megvalósításánál is többre értékelik…) Talán te is hallottad már azt a mondást, hogy “adni jobb, mint kapni”. Azok az emberek, akik már a saját kis személyes szférájukban képtelenek tovább fejlődni, elkezdenek adakozni. Ehhez persze nem kell sem gazdagnak, sem különleges embernek lenni, mindössze annyi kell, hogy az ÉN-en kívül mást is lássunk. Ha segítettél már önzetlenül bárkinek az életben, tudod, hogy ez miről szól.

Az életünk végeztével az emberek nem az alapján ítélnek meg bennünket, hogy kik voltunk, hanem hogy mit adtunk a világnak.

Az emberi szükségletek pszichológiájának ismerete nagyon sok félreértés forrását megszüntetheti, s a helyes minták felismerésével mind a saját, mind mások életét szebbé tehetjük. Ezen tényezők segítik hozzá a – világunkat uraló színház díszleteit mozgató – gazdasági érdekköröket is céljaik eléréséhez, a Te egyik célod, hogy azt felfedezd hogy a Tiéd micsoda!

Hiedelmeink – és azokból származó cselekedeteink – megváltoztatásához az kell, hogy felismerjük az éppen irányító szerepben lévő emberi szükségletünket és tudomásul vegyük a életünkre tett közvetlen hatását. A probléma megoldása is a felismerésnél és beismerésnél kezdődik (Uuupsz, ez egy probléma!), ezért elengedhetetlen, hogy őszinték legyünk önmagunkkal! A YOUnique.hu Golden Team csapata ebben is a segítségedre szeretne lenni. :-)